Geológiai Túra Lőrinci II. riolit kőbánya

„Lőrinci II.-riolit” Petőfibánya, Mulatóhegyi riolitbánya:

A bányatelek a Mátra hegység DNy-i peremi részén, a Zagyva folyó medencéjének peremén kiemelkedő Mulatóhegy Ny-i oldalán, a +140 és +190 mBf szintek között helyezkedik el, Petőfibánya külterületén, hatvani M3-as csomóponttól 12 km-re, a 21. sz. főúttól 4 km-re található. Az ásványi nyersanyag riolit, igazoltan alkalmas útépítési alapanyagként, de díszítő- és kertépítőkőként is felhasználható, fagyálló.

 

A bányászat által feltártrétegsor
és a haszonanyag ismertetése:

 

A bányatelek egykori felszínét és környezetét ~ 4 m vastagságú homok és riolittörmelék keveréke alkotja. E fedőréteg alatt teljes egészében vulkanikus kőzet található. Ismeretlen mélységig e kőzet riolit, amely a földtörténeti miocén kor, szarmata emeletében képződött. Ez alatt valószínűsíthetően andezit települt.

A riolit felszínén több helyen töbrök találhatók, melyeket a vulkanizmus kései szakaszában riolit- és andezittufa töltött ki. Ezek a puhább kőzetek a bányászat szempontjából meddőnek tekinthetők.

A haszonanyagot miocén kor szarmata emeletében képződött riolit adja, mely az effuzív kőzetek közé sorolható. Színe jellemzően szürkéslila-szürkésfehér, a repedések, vállapozottság mentén a limonitos kiválások miatt sárgás, barnás elszíneződésű.

A kőzetösszlet a feltárások szerint nem egységes kifejlődésű, horizontálisan, és vertikálisan változatos. A vízszinteshez közeli rétegek távolsága 0,02-2 m.

A légszáraz riolit sűrűsége 2,40 t/m3.

 

 

Lőrinci meddőhasznosítás terület:

 

A petőfibányai bányatelekkel érintkező meddőhányók területén a művelési ágú területen a RIO-Kőbánya Kft. meddőhasznosítási joggal rendelkezik.

A miocén vulkáni képződményekre a Mátra Ny-i és D-i lábánál a pannon korú üledékek rakódtak. Az alsó részén (alsó-pannon) márgás, homokos és agyagos összetételű, tengerparti kifejlődésű, a középső részében a sekélyebb tengerparti-mocsári üledékek a jellemzőbbek homokkal. Alatta a riolitig görgeteges homok és homok található. Ez a terület Ny-i és DK-i részén kivastagodik. Az ásványi nyersanyag útépítési alapanyagként, leginkább töltésépítéshez használható fel.

A működő bányából származó riolittufa és görgeteges, homokos fedő meddőnek minősíthető.

A meddő átlagos sűrűsége 2,0 t/m3

Meghatározatlan